"I love you as certain dark things are to be loved,
in secret, between the shadow and the soul."
/Pablo Neruda/
2011.01.21. 13:34 smokedance
tinis bejegyzés, de gyönyörű
Szólj hozzá!
Címkék: idézet neruda
2011.01.21. 13:33 smokedance
tinis bejegyzés, de gyönyörű
"I love you as certain dark things are to be loved,
in secret, between the shadow and the soul."
/Pablo Neruda/
Szólj hozzá!
Címkék: idézet neruda
2011.01.18. 22:27 smokedance
10 négyzetméter a világ
ezen belül is inkább csak kettő. maga a test, jobbra-balra fonódva, vackolva, zsibbadva, nomeg a gép. gép a fénylő monitorral, kattogó gombokkal, világot nyitva az egyedüllét csendjébe. zenét ad, filmet - történeteket más életekről, eseményekről. nem is érezni, hogy nem csinálok semmit. soha. mások életét élve, azokért izgulva peregnek a percek, órák.
nem vagyok egyedül.
nem vagyok egyedül?
Szólj hozzá!
Címkék: monitor test gép
2010.10.13. 21:25 smokedance
Szerelem - Nimit Malavia
tetszett ez a kép. a színei. a dinamikája. a szenvedélye. a lehunyt szemek, az ölelés, a vágy tapinthatósága.
aztán megláttam a férfi kezén a gyűrűt - a nőin a hiányát.
így jutottak eszembe a kínos, felháborító állásinterjúim, vizsgáim, amikor feltételhez kötötték a jegyem, a leendő szerződésem vagy épp a fizetésem... amikor ezen múlt először még csak az órám kódja, de később már az épp aktuális albérleti díjam, a következő havi kajám... nem vagyok egy femme fatale, de ez nem is ezen múlik. még csak élharcos szószóló vagy épp kihívó típus sem - ez nem is ezen múlik általában.
így kaptam a legmegszégyenítőbb ötösöm egyes helyett, így nem mentem el egy horvátországi hétvégére egy professzorral, aki mellett most már rendkívül jólkereső, törtető fiatal kultúrtanonc lehetnék.
ehelyett munkanélküli expultosként blogolok az éjszakában.
és mégis lefitymáló mosollyal írom ezeket a sorokat - merthogy, így vagy úgy, sok mindent megtanultam. és ez a tanárok feladata, nem?
Szólj hozzá!
Címkék: munka love art tanár visszaélés nimit malavia
2010.10.13. 19:44 smokedance
Petik, vonatok
Valahogy nem tudok kimaradni az utazós kalandokból. Ilyen volt a mai is. Kelenfölfön felszálltam a vonatra, ami mindig kellemes emlékeket ébreszt bennem, ugyanis az utolsó utamon sikerült belegabalyodni egy srácba, Petibe. Igazi sablonos, de mégis sikertörténet: ő még aznaposan, én másnaposan üldögéltünk a vonaton. Nekem cigim volt, neki söre, aztán megosztoztunk barátian az előtérben. Beszélgettünk, ránk esteledett, és igazi forgatókönyvhöz illően csak ebben a folyosórészben nem égett a villany. Egy kis intellektüell beszélgetés után a könyvekről meg az aukciókról jó kis csókolózásba kezdtünk, aztán Esti Kornéllal folytattuk, akinek szintén volt egy hasonló kalandja. (ez magyarázza, hogy buszon miért nehezebb ismerkedni . képzeljétek el Kornélt, ahogy egy ülésen nyomorog...) Persze aztán én leszálltam Kelenföldön, ő utazott tovább, de úgy feldobta a napom meg az egóm az a két óra, hogy hejj :D
Természetesen soha többé nem fogjuk látni egymást, ez a sztori pont ettől teljes.
Na, de érdekes módon ma is egy Petivel lettem gazdagabb, egy egerszegi, nyaralásból visszatért, szelíd motorozós, ambulancián dolgozó úriemberrel. Már belépéskor szimpi volt, hiszen kendő volt a fején; mikor elővette a sörét, majd a másodikat, már tudtam, hogy jó helyre ültem :) induláskor én is gondolkodtam egy sörön, de végül kóla lett belőle, mert egyedül nem akartam nekiállni. Az úton már sajnáltam :)
Így most itt üzenem neki, hogy remélem, megtalálta a kalauzt (aki szintén baromi jófej volt, és még sármos is), és az ajkai Devecserelkerülős buszjáraton nem veszett el. Talán már ő is hazaért :)
Szólj hozzá!
Címkék: peti vonat ajka budapest
2010.10.12. 22:41 smokedance
Nyitány
Friss budapesti lakosként, új BKV használóként és egyelőre munkakeresőként úgy gondoltam, elég időm, meglepő tapasztalatom és rácsodálkozásom lesz mostanság, amit érdemes megosztani veletek.
Amúgy is elég sokat csodálkozom dolgokon, így legalább emlékezni is fogok rájuk. Az elmúlt 2 hónapban legnagyobb felfedezéseimből talán a következők a legjobbak:
- a troli pályaváltoztatását még mindig manuálisan oldják meg a sofőrök, ami igen vicces, amennyiben elfordul az a kis sínizé, amibe megy a drót (igen, bölcsészként nem erősségem a technikai szaknyelv)
- nem is olyan nagy és rémisztő ez a város, mint ahogy előszörre hittem, már nem esek kétségbe ha "elveszek".
- itt sincs kolbászból a kerítés, de még a munkakeresés sem.
Amúgy szeretek itt lenni! :)
A blog ötlete kipattant belőlem csak úgy, nagyjából 10 perce. Eredetileg a veledutaztam.hu-n indultam el, mégpedig két göndör hajú srác miatt, akikkel nem BKV-n, hanem a Dob utcában találkoztam (2010.10.09., 21.20 körül), és őket akartam megkeresni, mert később hiába mentem az 53-as kocsma irányába, a focimeccs miatt nem találtam meg őket. Oda invitáltak ugyanis, ha nem sikerül jól az estém. És nem sikerült jól. Itt akartam írni nekik, hogy pótoljuk azt a bizonyos italt (és jelezni, hogy a bizonyos francia-arab srác nem rabolt el, túléltem a találkozást).
Aztán, ha már itt vagyok... .) ajánlom nekik az első blogbejegyzést. Ha valahogy rám találnak, meghívom őket egy italra.
